A 2021-es szlovákiai népszámlálás módszertani újítása a második nemzetiség bevallása volt,
ami azt jelenti, hogy Szlovákia is csatlakozott azokhoz az országokhoz, ahol a többes etnikai identitás bevallása lehetővé vált.
Tovább
Noha Szlovákiának 12.6 milliárd euró áll a rendelkezésére a jelenlegi ciklusban,
a szlovák kormányok mindeddig az összeg mindössze 17.2 százalékát, 2.7 milliárd eurót tudtak csak felhasználni a rendelkezésre álló keretből.
Tovább
A tanulói létszámváltozás regionális mintázatai rendkívül jól illusztrálják a szlovákiai magyarság társadalmi-demográfiai folyamatait.
A vizsgált időszakban a legnagyobb növekedést (>40%) a pozsonyi agglomeráció (azaz Pozsony és a Szenci járás) produkálta.
Tovább
A népszámlálások anyanyelvi és nemzetiségi adatainak elemzéséből országos, regionális, települési következtetések vonhatók le.
A két kategória egymáshoz való viszonyának statisztikai értelmezéséhez elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a Kárpát-medence magyarlakta térségein belül a tömbterületeket általában anyanyelvi többlet, míg a szórványterületeket nemzetiségi többlet jellemzi.
Tovább
Az óvodások létszámváltozása jelentős regionális egyenlőtlenségekkel ment végbe.
Települési szinten vizsgálva megállapítható, hogy a magyar nyelvterület nyugati és középső részein jelentős létszámnövekedés figyelhető meg, míg e két térség között (lényegében a Komáromi járás keleti felétől Ipolyságig), valamint a magyar nyelvterület legkeletibb részein stagnálás, illetve fogyás látható.
Tovább
Szlovákiában, hasonlóan a többi kelet-közép-európai országhoz, a népesség elöregedése jelentős, és egyre fokozódik.
Azonban az elöregedés mértéke etnikailag egyenlőtlen. A romákat leszámítva elsősorban az autochton kisebbségek esetében figyelhető meg, hogy korszerkezetük kedvezőtlenebb, mint a többségi nemzeté.
Tovább